Honlap - Bemutatkozás - Kapcsolat - Projektek - Programok - Szolgáltatás - Linkajánló - Játékok - Vendégkönyv
Honlap Programok Rendezvények Kleer László: Sziklamászók és környezetvédők
Kleer László: Sziklamászók és környezetvédők PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kleer László   

Érdekes beszélgetésnek adott otthont a csobánkai iskola. Az Oszoly Környezetvédő Egyesület kerekasztal beszélgetést szervezett az Oszoly mászás velejáróiról.
A rendezvényen részt vett Török István polgármester, Neidenbach Ákos csobánkai lakos, hegymászó, Push László erdész, Boros Attila a Pilisszentkereszti Erdészet műszaki vezetője, civil szervezetek vezetői, helyi lakosok és a sziklamászó iskolák, hegymászó egyesületek képviselői.

 

Benke Ildikó, az Oszoly Környezetvédő Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta és prezentációval szemléltette, hogy a sziklamászásnak régi hagyományai vannak Csobánkán, a múlt század elején fedezték fel a sport hívei az Oszoly szikláit.

Napjainkban rendkívül népszerűvé vált az Oszoly, sziklamászó iskolák tanítják itt a kezdőket és gyakorlott sportolók is rendszeresen felkeresik a biztonságos, jól kiépített mászóutakat. Egy-egy hétvégén megtelik autóval a Kossuth Lajos utca végén lévő parkoló, különösen, amikor versenyeket rendeznek. A sportolók elhivatottsága tiszteletre méltó, de megnövekedett a környezet terhelése, amiről beszélni kell – fejezte be vitaindítóját az elnök.

Neidenbach Ákos szerint a Pilisben harminc mászható szikla található, amelyeket  korábban rendszeresen felkerestek, de mára ezeken a helyeken korlátozták a mászást, egyetlen szikla maradt, az Oszoly. Igen nagy a hely látogatottsága, de a tömeges mászás növeli a balesetveszélyt és megoldhatatlan gondot jelent az illemhely hiánya.

Az erdő alatt lakók elmondták, hogy olykor száznál is többen lógnak a sziklákon. Nem nehéz elképzelni, hogy ha szükségleteiket az erdőben végzik, akkor annak milyen következményei lesznek. Időnként a honvédség is több száz katonát gyakorlatoztat a sziklákon. Gátlástalanul kivágják a fákat, hogy hordágyat készítsenek belőle, WC-nek használják a bokrokat.

A Kossuth Lajos utca végétől a terület gazdája a Pilisi Parkerdő Zrt. Már a pihenőpadok is a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez, Bioszféra Rezervátumhoz, Natura 2000 védett övezethez tartoznak. A hatóságoknak előreláthatóan nem lesz pénze toalettek létesítésére, és azok kezelésére, ráadásul a létesítmények megrongálását sem tudnák megakadályozni.

Török István polgármester elmondta, hogy általános probléma a Pilisben és a budai hegységben, hogy hétvégéken a turisták autóikkal keresik fel a természetvédelmi területeket és ezzel zavarják az élővilágot, szemetelnek az erdőben, kárt okoznak a környezetben. Nem látni, hogy a nemzeti parkosok tennének ez ellen valamit – állapította meg a polgármester.

Felmerült, hogy a kialakult helyzetet valamilyen módon szabályozni kellene. Lehetne engedélyhez kötni a mászást, esetleg díjat is lehetne szedni, amiből fedezni lehetne toalettek létesítésének költségeit. Jó lenne a falu távolabbi pontjain parkolóhelyet létesíteni a sziklamászók autóinak és a természetvédelmi területen megtiltani a parkolást.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzetre megoldást kell keresni. A beszélgetés az első lépés volt abban az irányban, hogy sziklamászók, környezetvédők, civil szervezetek, erdőgazdaság és önkormányzat összefogjanak

Csobánkán a környezet védelme érdekében.

KLeer László